Legutóbbi kommentek

Linkjeim

Partnerek
















logo





Monika Henter Project

KultúrPart

Pulpitus

Blogkatalogus.net

Bocskai Rádió

Flag polgári magazin

Irány Németország

Színészkönyvtár

Szerzői jogok

A Tengerentúlról jelentem blog a Creative Commons 3.0 Attribution No Derivatives (CC-BY-ND) Nevezd meg-ne add el-ne változtasd! licence feltételeinek megfelelően használható fel.

Creative Commons

A Tengerentúlról jelentem
© 2009-2012
Tinkmara

Freeblog statgép


Instant traccs




« Florida - a Másvilág előszobája   New York nevezetességei 1. - A Verrazano-Narrows Híd »

Fiatalok munkakönyvvel

Tinkmara bejegyzése | 10-07-12 | 64 komment érkezett

Napjainkban nagy divat videókkal lejáratni az amerikaiak szellemi színvonalát, kritizálni az amerikai oktatási rendszert, az amerikai gyerekek tudásmennyiségét, tájékozottságát. Az általánosítások idejét éljük. "Az amerikai buta. Nem tudja mi az a browser, nem tudja, hol van Budapest, még azt se, hány szöge van a háromszögnek." Csak így. Általánosítva. Mindannyian ilyenek. Pedig nem ám. Írtam erről már régebben, és most nem is ez a témám, nem erről beszélnék, ám egyik gondolatotomat újra feleleveníteném bevezetőnek.

"Az amerikai életszemlélet más. A gyerekek valóban nem dicsekedhetnek akkora tudásanyaggal, adathalmazzal, mint a magyar gyerekek. Az oktatás lényege a  felkészítés az életre, a valós helyzetekre."

Ám nem csupán az oktatás célja ez, a gyakorlatban is így van. A napjaim mostanság munkakereséssel telnek. Nem könnyű, hisz a gazdasági helyzet itt sem rózsás, állást szerezni, főleg egy bevándorlónak, még akkor is, ha legálisan, - talán akkor még inkább -, nem könnyű. Főleg akkor nem, ha olyan pályáról érkezik, amelynek betöltéséhez Amerikában is diploma kell, vagyis az én esetemben különbözeti vizsgákat kellene tenni. Erre most nincs idő, tehát marad a "bármi", s mégis nehéz, hiszen nincs mögöttem tapasztalat az amerikai munkakeresés, munkavállalás terén.

Önéletrajzot írogattam a napokban, s bizony látom, a magam két munkahelyével nem dicsekedhetek túlontúl, a lehetőségeim is elég korlátozottak ezáltal. Más itt az életszemlélet. Minél több tapasztalatod van, minél több állásban dolgzotál, minél több területen, annál jobb.

S már el is jutottam a bejegyzés témájához. Fiatalok munkvavállalása. A következő gondolatot Király Viktor, a fiatal amerikai származású magyar énekes osztotta meg, amikor arról kérdezték, milyen egy amerikai tizenéves élete.

"Tényleg csupa móka, buli, csajozás, esztelen költekezés?" - kérdezte a riporter. Viktor azt válaszolta, persze az is van, de a fiatalok megkeresik a pénzt, amit erre költenek. s maga is már tinédzser korától kezdve keményen dolgozott.

˝Amerikában már 14 éves korom óta fél napos munkákat csináltam. Többek közt fotósnál, meg péknél is dolgoztam. A gyúrás az előreléptetés lett volna a pékségben, én először söpörtem, meg a maradékokat tüntettem el! A fiatalok munkavállalása a tengerentúlon teljesen normális dolog. Ott 14 évesen megkapod a munkaengedélyt, és a gyerekek ezt ki is használják, ez egy amerikai mentalitás. A gyerekek inkább elmennek dolgozni, hogy a saját pénzüket költsék, és ne pedig a szüleikét. Ez szerintem tök egészséges! Amikor Magyarországon éltünk, én akkor is dolgoztam az iskola mellett. Nekem így természetes."

S ez valóban így van. Az amerikai fiatalok már egész korán megtanulják a felelősség súlyát, megismerkednek a munkavállalással járó problémákkal, kezelik a saját pénzüket. 14 éves kortól részmunkaidőben dolgoznak, hisz még ott az iskola.

Férjem is így tette annak idején. 16 évesen már szép fizetése volt, biztos állása a helyi újságnál. A jogosítvány megszerzése a középiskolai tanulmányok része, így 18 évesen, az érettségi után már gyakorlott munkavállalóként, jogosítvány- és kocsitulajdonosként vágnak neki az életnek. Talán ezért is költöznek el a szülői házból jóval könnyebben, mind fizikálisan, mind lelkileg, hisz érettek, készek arra, amire a magyar fiatalok, gyakran az egyetem elvégzése után sem.

Szerintetek is egészséges ez? Kedves most érettségizett barátaim, Robi, Linsy és a többiek, Ti hogy látjátok ezt, most, hogy a nyári munkakeresés ideje van? S hogyan lesz tovább? Az egyetemi díjakat, hogyan teremtitek elő? Apukák, anyukák, Ti mit gondoltok erről?

A(z) "Fiatalok munkakönyvvel" bejegyzéshez eddig 64 komment érkezett (RSS)

    • 1.  Ziebi ( 2010. 07. 12. 18:01):

      Én is 14 éves koromtól dolgoztam már minden nyáron, nem könnyű fizikai munka volt, napi 8 órát hajolgattam az ültetvényen, és ennek a pénznek csak egy kis része ment el nyaralásra, arra kellett hogy a tankönyvek meglegyenek, meg legyen őszre cipő a sulikezdésre. Egyetem alatt is végig hasonlóan, már önellátóan. Nagyon-nagyon nehéz volt, és nagyon-nagyon sokszor irigyeltem, azokat, akiknek nem volt más dolguk, mint hogy tanuljanak. komolyan vártam azt az időt amikor "csak" dolgozni kell, és nem jegyzőkönyvet írni és beszámolóra tanulni a villamoson, munka mellett, alatt, közben, stb.
      Ugyanakkor én is azt érzem, hogy egyrészről nagyon jót tett nekem ez a korán munkába állás, hamarabb megtanultam a pénz értékét, és hogy hogyan osszam be. És valóban, mikor végeztem az egyetemen, már volt jópár év irodai tapasztalatom, ami szerintem számított mikor végül felvettek az akkori munkahelyemre.

      DE: az ültetevényen eltöltött éveket, az egyéb alkalmi munkákat, magántanítványokat soha nem írtam rá az önéletrajzra, úgy éreztem, hogy ez sehol nem lett volna plusz pont. Lehet nem volt igazam...de így éreztem, mintha otthon ennek nem lett volna akkora értéke...ami belegondolva butaság, legalábbis ha én munkáltató lennék, inkább vennék fel olyat akinek 6 kisebb, de folyamatos állása volt, mint akinek kimaradt 2 év, mert nem akart elmenni fénymásolni részmunkaidőben, vagy hasonló.

    • 2.  teodora ( 2010. 07. 12. 18:06):

      azért egy jó egyetem itt is elég drága ahhoz, hogy ne lehessen összesepergetni rá.. de hasznos dolog, ha nem megy a tanulás rovására. a lehetőség otthon is adott volt, a régi rendszerben is, nyári munkára pl.
      azt azért nem tudom, mondjuk itt egy kohómérnöknél előny-e, ha mosogatott pizzériában?

    • 3.  Tinkmara ( 2010. 07. 12. 18:28):

      Igen, a jó öreg nyárimunka. Ez azért itt több annál.

      @teodora,az utolsó kérdésedre a válasz, számít. Most nálam is számít, mert nincs semmilyen előéletem itt és ez rossz.
      Ugyanaz a rendszer, mint a hitelfelvétel. Nem katunk hitelt az autóra, csak anyós kezességével, mert férjem nem vett fel kölcsönt soha. Magyarán, nem adnak kölcsönt, csak nehezen, ha nem látják, hogyan fizeted fizza. rendszeres vagy-e, megbízható. Ugyanez a munkavállalásnál. Ha sosem volt semmilyen munkád, akkor valami nem stimmel veled. Nem látják, hogy alkalmas vagy, komolyan gondolod... stb. :)

    • 4.  Ziebi ( 2010. 07. 12. 19:05):

      Mondjuk igen, más...de azt hogy részmunkaidőben dolgozzak akár gimi alatt el nem tudtam volna képzelni, gondolom ahhoz kell az itteni átlag középiskolák lazasága is. Egyszerűen az időbe nem fért volna bele a dolog, ha fejre állok akkor se.

    • 5.  Madison ( 2010. 07. 12. 19:25):

      Én mint anya tudok hozzászólni, sajnos az én fiam 18 évesen sehol sem volt még ehhez képest, aztán még 20 évesen sem.
      Ez a generáció úgy gondolja, hogy nekünk szülőknek kötelességünk eltartani őket míg ők az utat keresik.
      Hát én nem így gondoltam, igaz nem volt könnyű, még három év kellett nekem (anyának) hogy a kedves kisfiamat elanácsoljam itthonról, ha se nem dolgozik,se nem tanul tovább, csak a hasát sütteti anapon.
      Ez avval járt, hogy azóta nem áll velem szóba.
      Igaz, azóta is a lelkemmel hadakozom, de úgy érzem jól tettem.

    • 6.  Tinkmara ( 2010. 07. 12. 21:40):

      Ziebi, ebben igazad van. Ezek a fiatalok nincsenek úgy elhavazva, mint mi voltunk annak idején. Valamit valamiért.

    • 7.  Tinkmara ( 2010. 07. 12. 21:43):

      Madison, nagyon sajnálom, hogy nálatok kenyértörére kellett vinni. De egy anya tudja, mit kell tenni. Még akkor is, ha beleszakad a szíve. Jól tetted. Egy nap, talpra kell állnia.És a szülő tényleg nem azért van, hogy eltartson, hanem, hogy támodasson, előrevigyen. Szomorú a történeted, de rengeteg ilyen van, sajnos a mi családunkban is akad ilyen sztori.

    • 8.  Ziebi ( 2010. 07. 12. 22:06):

      Szerintem is jól döntöttél..és nagyon szomorú lehet ez. :(

      azt hiszem ennek kapcsán fel is merülhet a kérdés, mikor kell elkezdeni ...szerintem elég hamar...nem nagy dolgokkal..de szokja a gyerek azt hogy dolgozik, a munka örömét. Tehát nem csatornapucolásról beszélek :D inkább eleinte az együtt dolgozásról, stb...persze csak mértékkel. Mert itt is át lehet esni a ló túloldalára, és megfosztani a gyereket a gyerekkortól, és az meg megint nem jó.

    • 9.  teodora ( 2010. 07. 12. 22:09):

      3: arra gondoltam, hogy magasabban kvalifikált munkakörben (ott próbálkozva) lehet, hogy inkább a szakmai tudást, gyakorlatot nézik, és nem azt, hogy hány témába nem vágó helyen fordult meg valaki.. és volt-e óceánjárón hegedűs :) meg azért aki félévente vált, az is gyanús lehet.

      a kereséshez sok sikert!

    • 10.  Tinkmara ( 2010. 07. 12. 22:11):

      Persze, ez így van! Amit én próbálok mondani az az, hogy nem szeretik az üres lapot, amilyen az enyém most.

      Köszönöm a drukkot. Aranyos vagy. :)

    • 11.  Ziebi ( 2010. 07. 12. 22:17):

      De azt tudod ugye, hogy szeretik viszont az önkéntes munkákat? :)

    • 12.  Ziebi ( 2010. 07. 12. 22:20):

      Nekem most tényleg ez jutott eszembe, hogy egy neked tetsző helyre elmehetnél önkéntesnek, nem örökre, és pénzt sem hozna, viszont jelentene pár sort az önéletrajzban...

    • 13.  Tinkmara ( 2010. 07. 12. 22:23):

      Sajnos pénzre játszunk. :( Ez van. Lassan el kell költöznünk innen és semmi megtakarításunk. Az önkéntest tudom. Jelen helyzetben azonban sajna inkább alkalmi babysitteléssel kell azt az időt eltülteni, az kicsit hoz a házhoz. :( Tough...

    • 14.  Ziebi ( 2010. 07. 12. 22:27):

      Szegénykéim :(

      Csak ötletelek itt neked, persze fogalmam sincs miket tudsz igazából elvállalni. Nagyon drukkolok neked!

    • 15.  Tinkmara ( 2010. 07. 12. 22:29):

      Én meg hálásan köszönöm neked. :) Sok puszi és ölelés. :)
      Ó, én bármit elvállalok, nem vagyok cukorból. ;))

    • 16.  Ziebi ( 2010. 07. 12. 22:31):

      Azt hiszem ez a jó hozzáállás. :)

      És ha bármiben tudok segíteni, csak szólj. :)

    • 17.  Tinkmara ( 2010. 07. 12. 22:34):

      Köszönöm! Persze, csak így lehet. És én tényleg szívesen dolgozok boltban, akárhol, nincsnek ambícióim, meg földtől elszakadt álmaim, vágyaim. Segíteni akarok a páromnak, hogy könnyebben éljünk, ne kelljen ez az állandó aggódás fizetés előtti napokon. És a saját ház, az bizony kell. Viszont most, a gazdasági helyzet itt annyira durva... le kell tenni 30%-ot, készpénzben, hogy kölcsönt kaphass. Na, ez a durva.

    • 18.  Ziebi ( 2010. 07. 12. 22:35):

      Emlékszem friss diplomásként (plusz 2 másik felsőfokú de nem egyetemi képzés), a mindenféle munkagyakorlattal a hátam mögött is eltelt 3-4 hónap mire felvettek, úgy hogy minden reggel a hirdetésekkel keltem. Elég komolyan gondoltam akkor azt, hogy ha hamarosan semmi, akkor megy a jelentkezési lap a mekibe. :)

    • 19.  Tinkmara ( 2010. 07. 12. 22:41):

      Ó, én is itt tartok. :)) Csak oda már kicsit vén vagyok. :))

    • 20.  sasó ( 2010. 07. 12. 22:43):

      A témafelvetésed nagyon jó. Én most vagyok ebben nyakig. Illetve lennék. A középiskolásnak esélye sem, és ideje sem lenne itthon részmunkaidősre.... Az egyetemista pedig elmehetne, de jelenleg "Madisonfia - szindrómás". A végzettségéhez szükséges gyakorlatot tölti éppen - ingyér' ..... Hát ez is valami, de nem a nagybetűsre felkészítés. Nem tapasztalja meg a munka örömének azt a részét, hogy az elvégzettért bért kap. Persze nyárimelóra mehetne (hu..ért - fo..ért magyarosan). Szórólapot osztogatni, mosogatni a Balatonra, lángost sütni meg ilyenek. Amit szintén nem írnánk bele ugye a későbbi önéletrajzba? Azért én anno a szakközépsulis nyári gyakorlatokra - ami kötelező volt - kaptam kevéske bért, és a végső elszámolásnál kiderült, hogy bizony a munkaviszonyba beleszámított az a plusz 80 nap is!
      Mindenestre az amcsi gondolkodásmód tetszik, jól teszik, hogy így teszik. Nem biztos, hogy agyragyúrtság kell a megéléshez, meg hatalmas tudás. De itthoni viszonyokban sajna ezirányba billent a mérce. Sok szakma megszűnik, mert felesleges. Nem kell kohász, nem kell bányász, nem kell tetőfedő, és kéményseprő itd. Csak amikor mi (akik azok vagyunk) kihalunk akkor ki csinálja? Kínai, vagy ukrán vendégmunkások?
      Komoly társadalmi problémát pendítettél meg Kata - szerintem!

    • 21.  Ziebi ( 2010. 07. 12. 22:46):

      sasó, ne is mondd, To-n dolgoztam, ne tudd meg hány olyannal találkoztam, aki jóval előttem kezdett, és nem végzett még akkor sem amikor én, és tudom, hogy még mindig ott van az egyetemen, és valamilyen fura okból ösztöndíjas. Ezektől mindig agyvérzést kapok. :(

    • 22.  Tinkmara ( 2010. 07. 12. 22:50):

      Én is attól tartok, Sasó, ez durva, nehéz téma. Mert amit említettél állandó probléma. Már nincsenek is szakmák. Emlékszem az olvasókönyvemre, amikor pici voltam. A szakmák, a képek... ma már egyik sincs... nincs cipész, van helyette, Mr Minute betanított munkaerő, nincs órás, bányász... lassan semmi, csak számítógépes munkák és talán az alap, pedagógus, orvos... Mi lesz a fiatalokkal? Nem lennék a helyükben.

    • 23.  sasó ( 2010. 07. 12. 23:24):

      Nem lennél a helyükben...Hát én sem. De nekem van kettő ilyen fiatalom. És vagyok az egyik szülője, tudod....
      Mert lassan az én munkahelyem is elfogy, folyamatosan felmondanak a köröttem lévőknek, fogyunk mint a hold. Persze én már vén vagyok, nem sok mindenre kellek. Majd valami azért lesz, ha én kerülök sorra (erdőírtó betanított munkás pl.), a probléma az, hogy a régiónk sem dúskál munkaerőpiacban. Nem tud mindenki a PTE -n tanár, vagy a SzentIstvántéren idegenvezető lenni. Marad a Tesco árufeltöltő és MacD. közötti ingázás háromhavonta????? Szép jövőkép. Az alagút vége befalazódott? Vagy a megoldás az, hogy minden fiatal menjen ki Angliába, Svájcba, Írországba, Olaszországba megélhetést találni???? Lehet, hogy ez a cél?
      Nagyon féltem a népemet! Ám!

    • 24.  Tinkmara ( 2010. 07. 12. 23:31):

      Tudod, a kép nagyon-nagyon szomorú! És igen. Elmennek a fiataljaink és nem tarthatod vissza, mert tudod, hogy csak így él meg... na, ez a tragédia. Az én korosztályomban ez még nem fordult meg főiskola után. Volt állás. Kész. Mi már tényleg nem számítunk. Már én se. Megvolt a lényeg, na de ők?

    • 25.  sasó ( 2010. 07. 12. 23:39):

      Igen Kata volt állás! Most pedig csak a duma van arról, hogy lesz állás, lesz munkahely. De mikor? A szavak csak választási ígéretek, frázisok pufogtatása, és az idő fogy. A nagyfokú elvándorlás pedig folyamatos, és emelkedő tendenciájú.... Tudod nem is tartanám vissza egyiket sem. Igaz a szívem megszakad majd kicsit amikor sorra kerülünk mi is, de ezt látom az egyetlen kiútnak. És az lesz kiírva az országhatárra: " Volt itt egy ország..." (????) Remélem nem így lesz, nagyon remélem, de jelenleg sötéten látom a jövőképet. Nagyon a bankszektor kezében vagyunk, nagyon áldozatai vagyunk az "egyes csoportok" játékának. Ti is ott a Tengerentúl, mi is itt a Kárpátok között.

    • 26.  sasó ( 2010. 07. 12. 23:42):

      Az eredeti gondolathoz visszatérve. Jó lenne megvalósítani nálunk is ezt a "Fiatalok munkakönyvvel" dolgot. Nem feketén, hanem valóban munkakönyvvel :)

    • 27.  Tinkmara ( 2010. 07. 12. 23:42):

      Sasó, ez mind így van. Volt kisiskolásaim, munkatársaim gyerekei, sorra jelentkeznek be külföldről. Én is engedném az enyémet. Tudom, mert muszáj lenne. :(

      És valóban csak kis bábuk vagyunk. Én itt a két diplomámmal leszek majd jobb esetben boltoskislány, de nem érdekel, mert az életem nem ez, nem így indult, rengeteg más is van, de megintcsak azt kérdem, és a többiek, a mai 22 évesek? :(

    • 28.  Tinkmara ( 2010. 07. 12. 23:43):

      Igen az amerikai módszer, ez legalábbis nagyon jó. Párom mesélt, a gyerekek élvezik. Ez a normális itt.

    • 29.  alliteracio ( 2010. 07. 13. 0:47):

      Rendkívül jó a cikk, a téma!!!!
      Én végtelenül irigylem ezeket az amerikai gyerekeket, a lehetőségeik, a határozottságuk, meg a talpraesettségük miatt!!!
      *
      Nálunk a nagyobbik lányom már önellátó (de amúgy 17 éves kora óta melózik, pék-cukrász a szakmája -egyikből megél, másikat imádja ;) -, a kisebbik most volt 18, de vele nem tudom mi lesz... Ő nőiruha-szabóként végez jövőre. De fogalmam sincs, hova megy majd... Még ő sem tudja. :(
      Nem túl rózsás a helyzet, "maszekolni", illetve kisvállalkozni nemigen tud, hiszen iszonyúan nincs az indításra se pénzünk... Marad majd egy gyár... Most viszont itthon vagyunk Egerben, és eljár Kriszti mellé a pékségbe, kisegíteni, na jó, tudom, ez csak amolyan nyárimunka-szerű... De úgy örül, hogy egyáltalán ez is van!! :(
      *
      Én meg...márciustól rehab-járadékra vettek, tulajdonképpen még örültem is, hogy a rokkant-nyugdíj vagy mifene mellé tán lesz egy kis munkám is.. EEEEHHHH.... Az egészségeseknek sincs, nemhogy egy 47 éves leszázalékolt, szívbeteg expedagógusnak!!! :(((( - - - - e n n y i - - - - :(((

    • 30.  Tinkmara ( 2010. 07. 13. 0:50):

      Drága, Alliteráció, látod, egy családon belül ott van minden gond és ez a katasztrófa... Jaj, Istenem... annyira, szívből sajnálom... :( Puszillak!

    • 31.  Andi ( 2010. 07. 13. 2:46):

      Szia Tinkmara!
      A téma nagyon összetett. Az mindenképpen pozitívum ha a gyerekek mielőbb megtanulják mi a munka, a pénz nem a fán terem hanem dolgozni kell érte. (amikor ovis volt a fiam és mondtam, hogy vmit nem veszünk meg, mert nincs rá pénz akkor rám nézett: dehát anya, add oda a kártyád ahogy szoktad... na ja, de honnan van azon a kis plasztik lapon pénz??)

      Ma itthon ráadásul felnőtteknek nincs állás, nemhogy fiataloknak :( Most hirdetünk pont a cégnél álláshelyet és 1 helyre jelentkeznek 60-70-en!!! Pedig kisváros vagyunk...)

      És amit én látok, hogy itthon nincs jelentősege annak ki mit dolgozott korábban. A végzettség a lényeg és a keresett álláshoz kapcsolódó munkatapasztalat. Rengeteg önéletrajz fut most át a kezemen (én vagyok az első szűrő) és Magyarországon még mindig inkább hátrány ha valaki túl sok helyen megfordult és/vagy olyan dolgokat ír az önéletrajzába ami nem odavaló (mondjuk irodai munkára keresünk és beírja, hogy napközis táborba volt felügyelő... ez itt semmit nem jelent, sőt inkább hátrány...) Ez a nagy helyzet...

      Viszont azt nem szabad hagyni, hogy a mai fiatalok 25-26 évesen találkozzanak először a munka fogalmával... (a cégünknél van pár hónapos idénymunka főiskolás/egyetemista diákoknak és katasztrófa a munkához való hozzáállásuk , nemtörődömségük, nyegleségük!!! (tisztelet a kivételnek!)

    • 32.  Robi ( 2010. 07. 13. 3:06):

      Elmegyek aludni, erre egy ilyen bejegyzés vár ennyi kommenttel.:) Te tudsz valamit T.!:P

      Szerintem ez a helyes hozzáállás, a helyes eljárás. Eleve mekkora öröm, ha tudom, hogy Én kerestem meg a pénzt valamire.

      Azért az már valami, ha a középsuli végén munkatapasztalat és jogsi is van. Nekem ezekből semmi. Ráadásul mivel általános gimnáziumba jártam, így még szakmám sincs.

      Ahogy Ziebi is említette, itthon középsuli alatt lehetetlen munkát vállalni. Én is legtöbbször későn értem haza, volt, hogy este 8 előtt. Hova menjek már olyankor? Ráadásul tanulni kellett másnapra.:S

      A nyári szünetben meg csak jelentkezünk folyamatosan a munkákra. Én már nem is tudom számon tartani, hogy mennyi helyre és mennyi munkára jelentkeztem, mert nem vezetek listát. Ebből a rengetegből 1-re hívtak vissza, 1-et pedig ígérnek, hogy majd 1 hét múlva kezdődik. A többi meg mind tárgytalan.

      Elmennék Én mosogatni, vagy bármit csinálni. Sosem volt bajom a munkával, sőt...de a Mekiben is azt mondták, hogy sajnálják, csak állandó munkavégzésre vennének fel, tehát nem pár hónapra.

      A jogsi is kész röhej itthon az amerikaihoz képest. Ezt biztosan tudjátok.

      Most nem azt mondom, hogy az itthoniak helyzete el van lehetetlenítve (majdnem). Csak elmegy valaki ilyen munkára egész napra, aztán a hónap végén a diákszövetkezet kiszúrja a szemét a minimálbér felével.

      Itt Csongrád megyében meg akár mondhatom is hogy lehetetlen a helyzet. Mikor a honlapon azt írják, hogy 2 állás van...hát elszomorító.:S

      Utolsó előtti kérdésre a válaszom még egy kérdés: egyetem? Hááát, az több mint kérdéses. A terveket már úgyis olvastad Nálam, nem írom le itt is a novellát.:)

    • 33.  Tinkmara ( 2010. 07. 13. 3:17):

      @Andi, nagyon köszönöm a gondolataidat. Sajnos nem túl bíztatóak. :(

    • 34.  Tinkmara ( 2010. 07. 13. 3:19):

      @Robi, rád meg Linsy-re gondoltam, amikor belebotlottam a témába... hogy Ti hogy élitek ezt meg... és hogy milyen szomorú, hogy a lehetőségeitek ilyen sanyarúak, holott értelmes, korrekt, az átlagnál sokkal inteligensebb fiatalok vagytok.

    • 35.  Robi ( 2010. 07. 13. 3:28):

      Nagyon aranyos vagy!;) Na de Te még ilyenkor fent?:O Vagy már fent?:S Én indulok is gyors a buszra. Nagyon sok sikert az álláskereséshez! Bárcsak tudnék segíteni!

    • 36.  Gwen ( 2010. 07. 13. 4:35):

      Húúú, ez komoly téma!

      Először is: "Ez a generáció úgy gondolja, hogy nekünk szülőknek kötelességünk eltartani őket míg ők az utat keresik." -> ez így erős. Mégis ki neveli, ki mutatja a példát ennek a generációnak?

      Másodszor: Igen, lazábbak (lehetnek) ott a dolgok, mint itthon. Én is dolgoztam nyaranta, a gimi mellett azonban nem ment volna, nem fért volna bele az időbe. Viszont érettségi után mentem dolgozni, ennek már 16 éve, és a fősulit is, a mérlegképest is levelezőn végeztem. A lányom 10 éves, és már most tudjuk, mennie kell dolgoznia, mert szükség lesz rá - ezzel ő is tisztában van, remélem, nem is felejti el, mire odakerülünk. :-)) Más kérdés, talál-e munkát. Ma már nem lehet ám csak úgy egy diáknak bemenni dolgozni valahova, bizony, ott vannak a diákszövetségek, kizárólag rajtuk keresztül lehet, akik azért le is veszik a sápot a bérükből! És, persze, meló sincs túl sok, mint ahogy már többen írták. Nagyon tetszik, hogy ott az USA-ban, komolyan veszik, dolgoznak a diákok is, viszont kapnak is érte pénzt, úgy, hogy az már biztonságot ad nekik. Na, ez az, ami nálunk nincs meg!

    • 37.  Szilvi ( 2010. 07. 13. 4:45):

      Szia Tinkmara,

      nagyon drukkolok Neked, hogy találj egy jól fizető - vagy legalább fizető - állást!:) Ahogy írták már előttem, Pécsett is katasztrófális a helyzet és ahogy tapasztalom, a Mekibe vagy a Tescóba sem veszik fel a diplomásokat, mondván, hogy ahhoz a melóhoz nem kell diploma, felsőfokú végzettség. Így hát marad a többfunkciós önéletrajz, mikor melyiket....:( Szerintem a legfontosabb a munkához való hozzáállás lenne, és ezt nem diplomával vagy bármiféle papírral kellene eldönteni - persze, kivételek vannak -, mert minden munkát - majdnem - meg lehet tanulni, aki igazán akarja. Ha nincs az embernek olyan kapcsolatrendszere, keserves a melókeresés:(
      A magam 31 évével azt látom, hogy a mai húszasok inkább tanulnak, hárítva ezzel a felnőtté válást. Tanulni lehet levelezőn is, tudom nem könnyű - saját példa -, de nem is lehetetlen. Magam is volt, hogy feketén dolgoztam, mert máshogy nem akar a cég foglalkoztatni (ez egy másik mocsok dolog), de döntenem kellett: vagy pénzt keresek vagy felkopik az állam. Egy jó szakma ma többet ér, mint egy diploma. Természetesen kivételek ebben az esetben is vannak.
      Kitartást Mindenkinek!
      Szilvi

    • 38.  Andi ( 2010. 07. 13. 6:28):

      Teljesen egyetértek a cikkel! A magyar diákok többsége már mindent tud az elektronegativitásról, meg hasonlókról, de úgy érzem, az életre egyáltalán nem készítenek fel. Én is most érettségiztem, és nem értem, mivel lettem "érettebb". Szerintem nagyon rossz ilyen szempontból a magyar oktatás, mert érettségi után, ha el kellene kezdeni önállóan élniük a diákoknak, fele nem volna képes rá. Ezzel a túlzott elméletiességgel ellehetetlenítik az életnek indulást.

    • 39.  Hibiszke ( 2010. 07. 13. 7:01):

      Előrebocsájtom, hogy 22éves vagyok, tehát épp a "lesajnálandó" korosztályhoz tartozom. Szerencsére én teljesen másképp látom a dolgokat, épp ezért nem érzem, hogy engem sajnálni kellene, mert most vagyok fiatal.
      15éves korom óta akarok dolgozni, de ez akkor lakhelyemen Békéscsabán, azt jelentette, hogy két év alatt, kb négy nap munkát tudtam vállalni, mert nem volt diákmunka (vagy inkább ismerőseim nem voltak, akik adtak volna munkát).
      Aztán érettségi után Pest vonzáskörzetébe költöztünk és azóta dolgozom. Nekem természetes, h nem hagyom, h az anyukám tartson el, mert így nevelt, hogy legyek önálló, legyek életképes. Szerintem egészségtelen az, amikor mondjuk 30évesen is otthon lakik a "gyerek" (egyik ismerősöm ilyen).
      Én is mindig irigyeltem azokat a csoporttársaim, akiknek nem kellett dolgozni, épp ezért döntöttem úgy, hogy a jövőben diákhitelezek és befektetek a jövőmbe. Ettől függetlenül ideiglenes munkákat mindenképp fogok nézni (felvételi adatrögzítés, nyári munkák stb).
      Szerintem az hogy a fiatalok elkezdenek-e dolgozni vagy élősködnek a szüleiken nagyban a neveléstől függ. Én nem tudom elképzelni, hogy otthon lopjam a napot, amíg az anyukám güzizik.

    • 40.  Linsy ( 2010. 07. 13. 7:17):

      Soha nem voltam oda Amerika majmolásáért, de ebben azt hiszem jobb lenne, ha hasonlítanánk rá. 14 voltam, amikor pár napra elmentem napszámos munkát végezni, és ez így folytatódott évekig, de igazi nyári munkát képtelen voltam vállalni, csak néha pár nap munkám volt. Viszont ez is olyan jó érzéssel töltöttel, hogy az ÉN pénzemből veszem meg a könyvet, felsőt vagy épp megyek el szórakozni.

      16 évesen elvileg már dolgozhatunk, de nyári munkát találni szinte lehetetlen. Amikor bementem a mekibe azt mondták áprilisban, ha vége a sulinak jelentkezzek. Így is tettem, de addigra már nem volt állás. Lett egy közeli ismerősöm, aki üzletvezető ott, de tavaly még ő sem tudott berakni, mivel nincs tapasztalatom. De kérem, hogy szerezzek tapasztalatot, ha soha nem vesznek fel? Ezt a mondatot már 4 éve hallgatom és nem csak ott, más munkahelyeken is.

      Idén nyáron végre találtam melót, de ez is csak másfél hónapig fog tartani és majd csak jövő hét hétfőn kezdődik. Úgy kerültem be, hogy barátnőm már 5. éve dolgozik ott és így tudott betenni.

      Gimi mellett lehetetlen dolgozni, amikor így is éjszakába nyúlóan tanultam, külön tanárokhoz jártam hol németre, hol matekra (lekopogom meg lett az eredménye). A jogsit is így csináltam meg, ami a szüleimnek nagyon sokba került, de tudták, hogy én még sokáig nem finanszírozhatom magamnak viszont az osztályfőnököm is mindig azt mondta, hogy ezt kérdezik meg szinte elsőként a munkahelyen: Van e jogosítvány?

      Annyi ismerősöm van, aki keres, de nem talál munkát mert nincs vagy csak protekcióval lehet bekerülni. És a legszebb az egészben, hogy diákszövetkezetek milliói vannak és mégsincs munka. :(

      Ha pedig valami "rendes" állást akarunk, akkor az érettségivel semmit sem érünk, szükség van legalább egy szakmára vagy egy OKJ-s végzettségre.

      Ami viszont biztos, hogy az egyetem mellett muszáj vagyok valami munkát keresni (év közben legalább van hely a mekiben, vagy más gyári melót), mivel a továbbtanulás drága és nem várhatom el a szüleimtől, hogy 20 évesen is mindent ők fizessenek. Bár erre apukám azt mondja amíg tanulni akarok ő fizeti, de ezt nem várhatom el tőlük és nem is akarom.

      Hát igen, nagyon úgy tűnik ideje felnőni.

    • 41.  Linsy ( 2010. 07. 13. 7:48):

      Az imént csak a cikk elolvasás után írtam, most viszont a hozzászólásokat is átböngésztem. :)

      Említettétek, hogy felesleges a diploma, jobb egy szakma. Ma itthon mit tanuljak? Legyek fodrász, kozmetikus, műkörömépítő? Mindegyikből Dunát lehetne rekeszteni. Tanuljak meg esztergálni, hegeszteni, fűtést szerelni? Ha ezt a lányok kezdenék el, mi marad a fiúknak? Manapság ezekre nincs szüksége, mert ami rossz nem javítjuk meg, veszünk újat. Amikor a múltkor összefutottam egy ismerősömmel és megkérdezte hova megyek mondtam, hogy cipészhez. Erre ő nagyot nézett, hogy miért nem veszek újat? Itt tartunk.

      Az érettségi nem "éretté" akar minket tenni, csupán egy általános látókört adni, amire a tovább tanulmányok során lehet építeni. Igen, aláírom, hogy van néhány dolog, ami feleslege (pl. szociális alapismeretek óra vagy média), de ezzel is többet akarnak nekünk adni. Tanárnő mindig azt mondta vegyük el az iskolától amit kapunk ezzel csak nyerhetünk.

      Egyáltalán nem bánom, hogy 5 évig gimibe jártam, mivel 14 évesen nem tudtam volna eldönteni mit csináljak. Ha rosszul döntök 40 évig egy olyan munkát űzzek, amit utálok? Így nyertem még egy kis időt.

      A "menjünk levelezőre" elvet megvalósítani elég nehéz mivel elég magasak a ponthatárok.

      Most jött el az ideje a munkának, hisz igazából most van lehetőségem, bár a van szó elég elhamarkodott. próbálok majd suli mellett dolgozni, hogy ne kelljen eltartaniuk a szüleimnek még évekig, de végzettség nélkül nehéz találni.

      Tinkmara sok sikert a munkakereséshez. :)

    • 42.  Romesz ( 2010. 07. 13. 11:56):

      Linsy: nem tudom koltoi kerdes volt e vagy sem, de en nem veszem annak. Ha az esztergalyos vagy autoszerelo szakma erdekel akkor menj annak. Eletem soran talakoztam szerszamkeszito novel es autoszerelo not is ismerek.

      Tinkmara: nem tudom allampolgar vagy e itt, ha igen akkor nezegesd a www.usajobs.gov/ oldalt. Rengeteg allami allast lehet megpalyazni es ha egyszer bekerulsz akkor csak felfele tudsz bukni, kiveve ha magatol ott hagyod oket.
      A babysinterkedes is elismert munka es nyugodtan belehet irni.

    • 43.  Tinkmara ( 2010. 07. 13. 13:32):

      Mindenkinek köszönöm a jókívánságokat az állásszerzéssel kapcsolatban.
      A helyzet nem egyszerú. Még nem vagyok állampolgár, visszavan még két év addig. Nincs autóm, jogsim, tehát csak bizonyos sugarú körben, napszakban dolgozhatnék. Köszönöm az ötleteket. :)

    • 44.  Ypszi ( 2010. 07. 13. 15:02):

      Tinkmara,

      csak a kinti munkagyakorlat számít? Arra nem kiváncsiak itthon mit csináltál? Mert ha legalább egy picit számít, és egy olyan munkára jelentkezel, ahol igazából nem gond, hogy nincs gyakorlatod (szóval nem atomfizikusnak, vagy állatorvosnak jelentkezel), akkor szerintem bármennyire is ellenkezik az elveiddel (és az enyémmel is), érdemes behasalni pár hasonló pozíciójú előző munkahelyet.

      Ha meg ugye csak a kinti számít, hát akkor tényleg bajban vagy, na meg azt ellenőrizhetik is.

      De akkor te most kaptál munkavállalásit? Vagy zöldkártyát, vagy hogy?

    • 45.  Tinkmara ( 2010. 07. 13. 15:09):

      Sajna nem kérdezik, csak az ittenit. Vagyis beírom, hogy tanítottam, meg minden, de ilyen pályára nem jelentkezhetek itt, más gyakorlatom meg nincs. Magyarán, ha boltba jelentkezek, nincs gyakorlatom, se magyarhoni, se itteni. És az baj. Tanítani meg nem lehet, azt megértem, kell a vizsga stb.

      Igen, én állandó tartózkodási engedéllyel, szabad munkavállalással vagyok.

    • 46.  Janna ( 2010. 07. 13. 20:14):

      Sok sikert Kata a munkakereseshez, nagyon nehez,de Valaki fentrol biztos segiteni fog ha kerjuk!

    • 47.  Tinkmara ( 2010. 07. 13. 21:30):

      Köszönöm Janna, sokat imádkozok. Nagyon kedves vagy!

    • 48.  vadaszeszter ( 2010. 07. 13. 22:36):

      Drága Tinkmara, most este töltöm ki éppen a J-2 Employment Authorization nevű irományhalmazt. Már vagy két hete olvasom mi kell bele, csak rakosgatom a dolgokat, hihetetlen. Szóval egy cipőben járunk, nagyon beletrafáltál! Itt viszont rengeteg munkahely van, igaz a legtöbbje május és október között. ( Azt is egy félév...) Március-április folyamány rengeteg helyre jelentkeztem, persze a magyarországi előéletemmel (kb. 10 HR, 2,5 diploma) takaritói, eladói állásokra. Tök őszintén leirtam mindenhová mindent. Most úgy tűnik, talán egy pékség felvesz eladónak szept-től. Figyellj, biztos vagyok benne, hgoy a Ti környéketeken is van egy csomó turistahely, ott kifejezetten munkaerőt keresnek. Szerintem a kereskedelem nem rossz hely, tekintve nemcsak a pénzt, hanem az emberekkel való kapcsolatot is....Hajrá!!!!!!!

    • 49.  vadaszeszter ( 2010. 07. 13. 22:48):

      Még egy dolog: nálunk férjem és az én családom között óriási nézetkülönbség volt/van fiatalkori munkavállalás terén. 14 éves koromtól dolgoztam nyaranta, egyetemistaként pedig rendszeresen. 17 évesen voltam au-pair Londonban. A férjem szülei komoly értelmiségi szülei nem érezték szükségét ennek. Mindkét fiuk diplomás, de valahogy másképp állnak a munkához.... Szóval, "30 évesen otthon lakni, anyu vasal, apu bevásárol hétvégén, én azt se tudom, hogy kell bekapcsolni a mosógépet, sose segitek takaritani," ezt tök természetes volt nekik... Ettől a hozzáállástól kiráz a hideg. Igyekszem pont ennek az ellentétére, a munka és a háztartási munka becsületére nevelni a porontyaimat.

      Egyébként volt fejvadászként azt tudom mondani, hogy igenis számitanak az otthoni tapasztalataid. Nem biztos, hogy maga a munkakör cime, hanem hogy pontosan mit kellett tenned ( akár tanárként is lehettek pl. szervezési- vagy tervezési-marketinges feladataid) , az a fontos. tehát, ha már tudod, hogy merre indulsz el, (adminisztrativ, vagy teacher' aid, vagy kereskedelem), akkor az önéletrajzot is érdemes feladatcentrikussá tenned.

      A jogosítvány a munkahely elérése miatt lenne fontos, de oda férjed is el tud vinni, gondolom, nem?

      Helyi YMCA, általános suli, gimi környékére is érdemes benézni még augusztus vége előtt, szerintem.

      Ha viszont kizárólag a pénz számit, itt a takaritással lehet a legtöbb pénzt keresni ( 20 dollár óránként)....

      EZ van. Ha tudok, bármiben segiteni (pl. infók, bátoritás:))), csak jelentkezz bátran!

      Eszter

    • 50.  Tinkmara ( 2010. 07. 13. 23:19):

      Eszter, nagyon aranyos vagy! Köszönöm. Jönni fogok. Mármint nyavalyogni, ha semmi nem sikerül. :)) Pékésg az jó. Azt szeretném. ;) Majd meglássuk... Drukkolok érted teljes szívemből. Szólok, ha van valami. :) Az ötleteket köszönöm szépen! Puszillak!

    • 51.  Gittabry ( 2010. 07. 14. 6:48):

      Szia, Kata!
      Nekem is nagy szívfájdalmam, hogy túl sokat követelnek a gyerekektől tudásanyagban - már tőlünk is sokat követeltek, de nem emlékszem, hogy ennyire durva lett volna -, ugyanakkor hétköznapi, egyszerű dolgokról nem tudnak semmit. Időnként elszörnyedek, milyen alapvető kérdésekkel nincsenek tisztában. Tudom, nem mindent az iskolának kell megtanítania, de ha nálunk is bevezetnék pl. az alapvető pénzügyi dolgok oktatását, háztartástant, ilyesmiket - nálunk még volt ún. gyakorlati foglalkozás: kertészkedés, főzés, varrás, stb.! -, könnyebb lenne a fiataloknak. Azt nem tudják, hogy kell egy hivatalos ügyet elintézni, mi az, hogy ajánlott levél... És nincs mindenkinek olyan szülője, aki megtanítaná neki, sajnos.
      Én is szívesen vettem volna, ha a nagyfiam dolgozik valamit a nyáron, de egyrészt nincs hol ("Kvár a lehetőségek városa" - tudod!), másrészt ő a felügyelő otthon a kicsik mellett, míg mi dolgozunk. És ez sokkal többet ér. Arról nem is beszélve, hogy sokat segít otthon, a háztartásban, fiú létére. Sajna, én is kénytelen vagyok azt mondani neki, hogy úgy válasszon szakmát érettségi után - informatika szakra jár -, hogy utána találjon is munkát, akár itthon, akár külföldön. Nem fogom visszatartani, ha ki akar menni dolgozni valahová.

      Neked meg egy jó nagy kalappal a munkakereséshez! Ott nincs olyan, hogy napközis nevelő? Oviban esetleg? Hátha ahhoz nem kell különbözeti vizsga.. Szurkolok!

    • 52.  Tinkmara ( 2010. 07. 14. 8:58):

      Gittabry! Aranyos vagy. Nagyon szépen köszönöm a drukkot. Elkél. Hát Kvár...az csak kvár. :(

    • 53.  vadaszeszter ( 2010. 07. 14. 9:18):

      Jaj még egy. Beszéltem itt egy holland hölggyel, akinek tanitói végzettsége és előélete volt odahaza. Most egy éve a helyi YMCA ovijának vezetője, mert a child care nincsen felsőfokú diplomához kötve, csak egy tanfolyamot kellett végeznie.

    • 54.  Tinkmara ( 2010. 07. 14. 9:21):

      Köszi, Eszter! Belekukkantok, mi van itt a környéken. Olyan jólesik a kedvességed, a segítőkészséged. Ritka ám. :) Melengeti a lelkem. :)

    • 55.  MissMigrans ( 2010. 07. 14. 11:26):

      Off. 100 százalékos páratartalom?!? Az milyen??

    • 56.  Tinkmara ( 2010. 07. 14. 11:30):

      Most lement 89-re, reggel óta... de hogy milyen? Borzasztó! :))) Kilépsz, no levegő, siznte vizet lélegzel befelé, az utca vizes, mintha esett volna, az autók teteje, a bőröd... nagyon rossz. Mint a monszunerdő... életben ilyet nem tapasztaltam. Azt mondják, ez itt ilyen. Sok víz, keleti part nyirkossága. :(

    • 57.  MissMigrans ( 2010. 07. 14. 11:55):

      Hm. Nem jártam még ilyen helyen. Tényleg nehéz lehet, főleg a fizikai munkát végzőknek.

    • 58.  n_a ( 2010. 07. 14. 23:35):

      Tinkmara, mivel most van nálatok az idegenforgalmi csúcsszezon, így talán még a környező éttermeknél, hoteleknél is meg lehetne most próbálni, mint részmunkaidős felszolgálói munkakört. Pár hónap múltán máris jobban mutat majd az önéletrajzod velük, és azért az itteni borravaló rendszer is min.15%-nál kezdődik.

    • 59.  scarpetta ( 2010. 07. 15. 4:27):

      Itt Uj Zelandon is elterjedt hogy a fiatalok dolgoznak suli mellett. Engem nagyon meglepett, mikor az elso estemre mentem az etterembe dolgozni chefkent, es a mosogato srac egy 14 koruli fiu volt. Dolgozott mint a sicc, meg besegitett az elokeszitesben is ha kellett. 3 mosogato volt egy heten valtasban, mindegyik kozepsulis volt, lelkesen ujsagoltak mindig hogy mire gyujtogetnek eppen. Nagyon aranyosak voltak.
      En ugye 16 eves korom ota dolgozom teljes allasban (muszaj volt sajnos), elvegeztem a gimit kitunore ugy hogy esti muszakban szereldeben dolgoztam (Latod, Robi, megoldhato pedig szerintem az en idomben sem volt egyszeru a gimnazium), kesobb takaritottam de nekem nagyon sokszor eszembe jutott hogy milyen jo az osztalytarsaimnak, akik mehetnek kedvukre moziba vagy akarhova.
      Ezek utan tenyleg fura volt latni, ahogy a volt tinedzser kollegaim csillogo szemmel, lelkendezve meseltek hogy mar csak mittudomen hany honap, es meglesz a kocsira a penzuk es kicsit sem zavarta oket hogy a haverjaik mondjuk epp buliznak valahol, amig ok mosogatnak stb. Persze gondolom az is szamit hogy ok ugye nem az eletbenmaradas miatt kell hogy dolgozzanak suli mellett.
      Lenyeg a lenyeg, szerintem ez egy tok jopofa dolog, idoben megtanulhatjak kezelni es ertekelni a penzt es nem a szuleiktol varjak a sult galambot. :)

      Tinkmara, drukkolok az allaskereseshez, nekem is eltartott egy darabig mig sikerult ezt a mostani munkat talalnom (eredetileg nem chef volnek), szoval aterzem a helyzeted. Ahogy az egyik hozzaszolo is emlitette mar elottem, nezz korul teacher aid temakorben is, itt NZ-n sem kernek hozza helyi diplomat, hatha szerencsed lesz.

    • 60.  Lajos ( 2010. 07. 26. 6:52):

      Hello! Azt szeretném kérdezni 15 évesen angol tudással mien lehetöségek vannak munkára?
      Például USA-ban?
      Köszi:)

    • 61.  Felicitász ( 2010. 08. 07. 9:13):

      Nagyon érdekes téma. Úgy látom, előttem már végigvették a kommentelők, hogy dolgozni viszont csak ott lehet, ahol van munka - és ahol a szakképzett vagy diplomás felnőttek se találnak teljes munkaidős állást, ott vajon milyen esélye van egy diáknak, részmunkaidőben?
      Vagyis, az USA-ban az egész rendszer más. Van hol dolgozni, meg lehet oldani a részmunkaidőt, vagy a "csak kedden és pénteken délután négytől este nyolcig"-ot, az ilyen munkaerőket be lehet jelenteni, az őket alkalmazónak nem kell a diák fizetésének többszörösét befizetnie még pluszban járuléknak meg illetéknek. Persze hogy dolgoznak.
      És a munkának van értéke, mármint úgy is, hogy nem röhögnek ki, ha beírod az önéletrajzodba, hogy egy évig önkénteskedtél és aztán újabb két évig kisegítőként dolgoztál a helyi óvodában; ez utána referencia, és mondjuk előny lehet amikor fősulira felvételizel. Magyarországon senkit nem érdekel, hogy alkalmas vagy-e a választott egyetemi szakodra, dolgoztál-e már a területen, csak a jegyeid számítanak. Szóval, nehéz lenne ezt a "fiatalok dolgoznak" rendszert csak úgy átvenni.

    • 62.  Tinkmara ( 2010. 08. 07. 13:21):

      Felicitász, nagyon-nagyon örülök, hogy meglátogattál és várlak máskor is szeretettel. Mindkét kommentet köszönöm, meg az információkat is! Furi véletlen, hogy éppen tegnap tettem fel a blogodat a Külföldön Élő Magyarok Blogregiszterére! Kérlek, nézd meg, hogy minden adat helyes-e! Köszönettel és szeretettel, Tinkmara.
      kem.freeblog.hu/archives/2010/08/06/Felicitasz_blogja/

    • 63.  Viktor ( 2010. 09. 21. 4:01):

      Kedves Tinkmara!

      Nem tudom, az allaskereses aktualis-e meg, en csak most tevedtem a blogodra.

      Az jutott eszembe, nem lenne-e erdemes a "penzert" irassal megprobalkoznod. Ez persze eleinte mindenkepp alkalmi munka lenne, viszont idovel akar tobb is lehetne belole. Ami a hatranyod (a kelet-europai szarmazas, idegen anyanyelv), az eppenseggel lehetne elony is: elkepzelheto, hogy a helyi ujsagok, hirportalok idonkent szivesen kozolnenek egy-egy erdekes "kis szines" hirt Kelet-Europarol, es ebben eppen Te lennel a hozzaerto es irni is tudo szakerto. Ahogy a blogon osszegyujtod az amerikai eletforma erdekessegeit a magyar kozonsegnek, ugy megtehetned ezt forditva is. Persze tudom, hogy eppen a kulvilag hireire kevesbe nyitottak az amerikaiak, de el tudnam kepzelni, hogy egy-egy erdekesseget (akar "bulvar" akar kulturalis temakbol) betegyenek amolyan toltelekhirnek. Aztan meg kedvet is kaphatnak hozza.

      Lehet, hogy az elejen sok helyrol visszapattannal, de talan erdemes probalkozni. Ha pedig igy nem megy, indithatnal ilyen temakkal egy angol nyelvu blogot, es ha annak is megnott mar a latogatottsaga, akkor az mar jo referencia is lehet a tovabbi kereseshez.

    • 64.  Tinkmara ( 2010. 09. 21. 15:13):

      Viktor, nagyon-nagyon örülök, hogy idetévedtél és remélem, maradsz is. :)
      Nagyon örülök annak, hogy tetszik a blog, ez mindig új lendületet ad.
      Az ötleteket is nagyon köszönöm. Nem könnyű bekerülni az itteni rendszerbe. Az angol nyelvű blog indítása megfordult az én fejemben is, de ez a blog rengeteg időmet elveszi. Nem tudom, még egyre lenne-e ugyanennyi energiám, lelkesedésem, ráadsául most egy új projekt is indul. Meglássuk, ahogy a vak is mondta. :))
      Mindenesetre, még egyszer nagyon köszönöm.

Szólj hozzá

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.




Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.

Kategóriák: Társadalom a Tengerentúl , Oktatásügy a Tengerentúl | Eddig 64 komment érkezett »

Related Posts with Thumbnails
Related Posts with Thumbnails